Kassai Magyarok Fóruma


Prejdi na obsah

Az Acéltoll helye a kassai magyar sajtótörténelemben

Archívum > Kaleidoszkóp 2/2013

Az Acéltoll helye a kassai magyar sajtótörténelemben

Kassa rengeteg magyar nyelvű havi-, heti- és napilapot indított útjra, de a város sajátos viszonyai miatt a legtöbb lap kérészéletű volt. Kivételt a Kassai Újság képviselt, melyet a 48-as párt adott ki és közel egy évszázadot élt meg. Ha Kassa magyar sajtóját nézzük át, meglepetéssel tapasztalhatjuk, hogy a maga 50 évfolyamával 2013-ban az Acéltoll, a Szakkay József Szakközépiskola, vagyis a nagy múltú kassai Ipari diáklapja tekinthető a második leghosszabb életű sajtóterméknek. Mielőtt bővebben szólnék az Acéltollról, fussuk át előbb, hogy milyen újságokat adtak ki Kassán az elmúlt évszázadok során.

Az első lapkiadónak II. Rákóczi Ferencet tekinthetjük, aki 1705-ben – ugyan még latin nyelven – itt jelentette meg a Mercurius veridicusex Hungaria (Igazmondó Mercurius Magyarországból) című újságot, ami négy és fél évig élt. Az első magyar irodalmi lapot Magyar Museum címen 1788-ban a nagy triász: Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Baróti Szabó Dávid hívta életre Kassán. A folyóirat létét a „magyar betegség” rövidítette meg, ugyanis Kazinczy megharagudott Batsányira, és 1790-ben Orpheusz címen már új lapot indított, ami nem lett hosszú életű, mint ahogy a Felső-Magyarországi Minerva sem, amely Dulházy Mihály szerkesztésében 1825-ben jelent meg a kassai Ellinger nyomdában. Érdemes tudni, hogy elsőként ez a lap fogalmazta meg és vállalta fel a felvidéki szellemiséget. 1833-ban Csernyecky és Kovasóczy egy további új lapot jelentetett meg egy elég hosszú névvel: Szemlélő a tudományok, literatúra, művészet, divat és társasélet köréből, ami egy fél évet élt. Az 1840-es évek úttörő vállalkozása, hogy gróf Csáky Tivadar Werfer Károllyal együtt megalakította Kassán Magyarország első színházi újságját, a Nemzeti Játékszíni Tudósítást. Ennek a lapnak lett a szellemi utódja az 1910-ben indított Kassai Színházi Újság.
A szabadságharc éve három folyóiratot talált Kassán. Ezek az: Ábrázolat, Folyóirat, Képes Újság. Ezt követően szinte évről évre jelentek meg új lapok: Felvidék /1865/, Felsőmagyarországi Közlöny /1866-1868/, Iskola /1871/, Haladás /1871/, Abaúj-Kassai Közlöny /1872/, Kassa és Vidéke /1885/, Felsőmagyarország /1894/. A kilencvenes évek elején Minerva címen egy irodalmi lap és a Jogi Közlöny jelent meg. 1895-ben indították a szabadelvű politikai lapot, a Kassai Hírlapot. Ezt további napilapok követték: Kassai Estilap, Felvidéki Újság, Kassai Napló Szepessi Miksa főszerkesztővel, Dzurányi László felelős szerkesztővel, a keresztény nemzeti irányt képviselő Esti Újság Sziklay Ferenc főszerkesztésével. A Kassai Újság 1920-ban már a 82. évfolyamát jegyezte Köves Illés főszerkesztővel, Szeley József felelős kiadóval. A Szabadság című lapot pedig Kendy Zoltán jegyezte. A cseh megszállásig még a további heti- és havilapok jelentek meg Kassán: Abaúj-Torna és Gömöri Korcsmáros Értesítő, Kassai Közgazdasági Híradó, Műszaki Közlemények, Felvidéki Gazda, Városi Közlöny, Északkerületi Sportújság, Uránia, Kassai Katolikus Egyházi Tudósító, Idegenforgalom, Az Ipar, ami később Közérdek címen jelent meg, továbbá a Kassai Közgazdasági Híradó, Színházi Újság, Kassai Híradó (ez hétfő reggeli lap), Kassai Munkás, Keresztény Munkás, a Nép és a Sport.


Az I. világháború végére már csak négy kicsiny, négyoldalas napilap kiadására futotta Kassán. A Kassai Napló, Kassai Újság, Kassai Hírlap, Felvidéki Újság jelent meg. A közel száz éves Kassai Újságot 1938-ban szüntették meg, és valójában helyette hozták létre 1938. december 24-én az ország legnagyobb vidéki politikai napilapját, a Felvidéki Újságot, melynek Bárczay János országgyűlési képviselő lett a felelős szerkesztője. 1939 januárjától kezdve Felvidék címen egy politikai hetilap is megjelent Kassán, melynek a szerkesztősége Szikszóról költözött Kassára. Az utóbb említett valamennyi lap 1945-ben, a második világháború után megszűnt.
1945 után a szocialista Csehszlovákiában önálló magyar újság már nem jelent meg Kassán. 1960-ban egyedül a Zora című szlovák járási lapnak jelent meg mutációban egy magyar nyelvű oldala. Az 1989-es rendszerváltozás után Kassán Balassa Zoltán Kassai Fórum címen próbálkozott meg lapindítással, de a kezdeményezése a második szám megjelentetése után abbamaradt. 1990-94 között Keleti Napló címen Gál Sándor szerkesztésében egy irodalmi folyóiratot adtak ki Kassán. A Hernád Lap- és Könyvkiadó Havasi Péter igazgatásával 2003-tól jelenteti meg a Kassai Figyelő című független magyar folyóiratot.


Noha az Acéltoll diáklapot jellegénél fogva nem kezelhetjük egy szinten a fent említett újságokkal, de abból a tényszerűségből kiindulva, hogy a második leghosszabb életű kassai újság, már csak ezért is megkülönböztetett figyelmet érdemel! De nem is csak ezért. Tudni kell, hogy ez a diákújság több nemzedéken át olyan egyéneket indított el, akik a későbbiek folyamán a szlovákiai országos megjelenésű magyar sajtó, sőt, az irodalom meghatározó egyéniségeivé váltak. Elég talán ha itt Duba Gyula írót említem meg, aki az Irodalmi Szemle főszerkesztője, a Madách Kiadó igazgatója lett, Batta György költőt, aki a Tücsök gyermeklap főszerkesztőjeként, drámaíróként és sportújságíróként is sokat tett. Ebbe a sorba tartozik Kulcsár Tibor költő is, aki az Ifjú Szívek Népművészeti Együttes igazgatója volt, de említhetem a fiatalabbakat, Kulcsár Ferenc költőt, aki az Irodalmi Szemle, a Lilium Aurum Könyvkiadó szerkesztőjeként is fontos munkát végzett és végez. Emlékeztethetek Dusza István publicistára, színikritikusra, az Új Szó szerkesztőjére, Gazdag Józsefre is, aki szintén az egyetlen napilapunk szerkesztője, majd a Löffler Múzeum igazgatója lett, és a még fiatalabb tehetségekre: Hizsnyai Zoltán költőre, aki éveken át a legrangosabb irodalmi folyóirat, a Kalligram főszerkesztője volt, vagy Barak László költőre, publicistára, aki a nyolcvankilences rendszerváltás után induló országos új sajtóorgánumunk, a Nap főszerkesztője lett, majd a Nap Kiadó igazgatója. Újságíróként, tv-producerként viszont Zolcer János vitte talán a legtöbbre, aki még Michail Gorbacsovot is saját riportereként tudta alkalmazni, és vele együtt fontos filmeket készített Európa és a világ meghatározó politikusairól. Ők mindnyájan itt, Kassán, az Acéltollban kezdték próbálgatni a szárnyaikat. Természetesen ebbe a sorba tartozik Szakál Gábor is, aki az 1962. december 21-én megjelenő Acéltoll első évfolyamának a főszerkesztője volt, aki később a színház világa felé indult el, és neves operaénekes lett belőle.
Le kell persze azt is szögeznem, hogy ebben a nagy múltú, 141 éves iskolában nem az Acéltoll volt az első diáklap. A történelem mélykútjából sikerült napfényre hozni azt a történelmi tényt, hogy az első diáklapot 1926. szeptember 15-én Kacaj címen jelentették meg. Ez a majdnem minden hónapban megjelenő lap 1927. december 20-ig létezett. Az új diáksajtóra aztán csak 1942-ben volt újra igény. Ez Közlőmű címen kéthavonta jelent meg. A történelmi hitelesség megköveteli, hogy megemlítsem, szlovák mellékletet is tartalmazott a lap, és a Kacajtól abban is különbözött, hogy nyomdában készült. A Közlőmű 1945-ben szűnt meg, aminek politikai okai voltak, hiszen tudjuk, hogy a kassai kormányprogram nyomán ezután magyarul megszólalni sem volt szabad Kassán.


Szaszák György




Zpäť na obsah | Zpäť na hlavné menu