Hlavné menu:
Archívum > Kaleidoszkóp 2/2013
A Henszlmann Imre Történelmi Társaság
Huszonegy év
Néhány hónappal ezelőtt került a kezembe a Nap Kiadó által 1993-ban megjelentetett néhány oldalas füzetke, melynek címe: Kassa 1848-1849 – Szemelvények, emlékek és emlékhelyek. Ez a publikáció volt a Henszlmann Imre Helytörténeti Társaság első kiadványa. A társaság 1992 októberében alakult, és 2005-ben vette fel a ma is használatos Henszlmann Imre Történelmi Társaság nevet. A kiadvány bevezetőjében az alapítók a következőképpen fogalmazták meg célkitűzéseiket: „Célunk feltérképezni és propagálni Kassa és környéke főleg magyar vonatkozású emlékeit és emlékhelyeit”.
A pergő történelmi események forgatagában huszonegy év nem túl nagy idő. Kassa több évszázados történetében szinte csak egy szemvillanás. Hosszú időszak viszont egy ember életében. Az emberek lakhelyükhöz való viszonyulásának minőségét az ottani anyagi és szellemi javak állaga dokumentálja, tükrözi a leghitelesebben. Lényegében ez tanúskodik a létrehozóknak és a későbbi használóknak a rátermettségéről, értékrendjéről. Ha az emberi erőfeszítések folytonossága az idők folyamán olykor-olykor megszakad, akkor elölről kell kezdeni az elődök által egykor már magasabb szintre emelt tudás kiművelését, és az utókor számára elfeledett, porba hullt alkotások felfedezését. A társaság névadója az 1813-ban Kassán született, és az 1888-ban bekövetkezett haláláig szülővárosához mindvégig ragaszkodó Henszlmann Imre – Magyarország egyetemes műemlékvédelmének egyik fő szervezője, megalkotója –, aki egész életpályáját a múltba vesző emlékek felkutatásának és megóvásának szentelte.
A társaság életében az 1848/49-es magyar szabadságharc kassai emlékének ápolása központi szerepet játszik, hiszen minden évben március 15-én megkoszorúzzák a köztemetőben nyugvó honvédek sírjait, valamint október 6-án a Rozália temetőben található sírhantoknál helyezik el ez emlékezés virágait. Az eltelt évek folyamán természetesen számos más témával is foglalkozott a szervezet. Önálló publikációkban dolgozták fel a város jelentős személyiségeinek életét, kétnyelvű kiadványt jelentettek meg a régi kassai temetőkről, szlovák-magyar-angol nyelvű kiadványokban mutatták be Kassa néhány templomának történetét. Dokumentum-kiállítások egész sorát készítették önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve. Kassa 1941-es bombázását, II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak 1906-os kassai újratemetését több kiállításon és publikációban is bemutatták már.
Nagy érdeme van aTörténelmi Társaságnak abban is, hogy 1998-ban a Fő utca egyik épületének falára szlovák-magyar-angol nyelvű emléktáblát helyeztek el, mely emlékeztet a város egyik nagy szülöttére, Gerster Bélára, a Korinthoszi-csatorna tervezőjére, a Panama-csatorna társtervezőjére és több más jelentős létesítmény építőjére. A társaság az „elfelejtett” kassaiak közül „léptette elő” Gerstert. 2013. október 5-én, Gerster Béla halálának 90. évfordulója alkalmából a tormai vasútállomás épületének homlokzatán szintén egy emléktáblát lepleztek le.
A többéves publikációs tevékenységre és a nyilvánosság számára tartott ismeretterjesztő kiállítások színvonalára fokozatosan a szakmai körök és a sajtó is felfigyelt, és többször is elismerésre méltatták. 2007-ben a társaságot – 15 éves működésének kapcsán – Kassa főpolgármestere díjban részesítette, majd Halász Györgynek 2010-ben az önkormányzat „Kassa város díját” adományozta.
A szerény anyagi bázissal rendelkező Henszlmann Történelmi Társaság a várossal foglalkozó könyvek, képeslapok és más tárgyi és szellemi értékek gyűjtését is céljául tűzte ki. A szervezet archívumából készült válogatás alapján jelent meg 2006-ban a Kassai Figyelőben több hónapon keresztül egy cikksorozat „Az elveszett város” címmel, melyet a Hernád Kiadó 2007-ben összegyűjtött, és könyv formájában is megjelentetett.
Természetesen a társaság tevékenységét pár sorban nem lehet kimerítően körülírni, hiszen nehéz összefoglalni, mennyit tett eddig a tárgyi és szellemi emlékek, értékek megőrzésének, gondviselésének ügyében. A közeljövőben jelenik meg egy kétnyelvű könyv a Szt. Rozália temető történetéről, melyet a társaság elnöke, Halász György a Szlovákiai Magyarok Kultúrájának Múzeuma felkérésére írt. A témában egyedülálló képdokumentációval ellátott publikáció 432 jelentős személyiség sírjának részletes adatlapját is tartalmazza.
A társaság fennállásának huszonegy éve alatt sajnos többször is kénytelen volt megváltoztatni székhelyét, átélve ezzel a költözés viszontagságait. Jelenleg Tóth Attila jóvoltából a Novitech cég Timova u. 27. alatt egy könyvekkel megrakott alagsori helységben találkoznak a tagok keddenként 17:00 órakor. Szívesen látják köreikben a múlt értékeinek megóvása iránt érdeklődőket.
Az önkéntességi alapon szerveződő társaság nem akart és nem is tudott versenyre kelni a hivatalos történészekkel, akik állami intézményekben sokkal jobb feltételek mellett kutathatják a múlt összefüggéseit. Szerény keretek között működve, kitartással és lelkesedéssel tágították ki tevékenységük határait a társaság „műkedvelő” tagjai. A millecentenárium évében, 1996-ban honismereti túrát is szerveztek, melynek keretén belül hársfacsoportot ültetettek ki a kassai havasokban. Eltelt huszonegy év, mely folyamán több mint 20 helytörténeti kiadványban, számos kiállítás létrehozásában, történelmi konferenciákon, emléktáblák és emlékhelyek avatásán öltöttek testet az egykor nagy általánosságokban megfogalmazott célok és vágyak. Talán fogytán az erő, de folytatni kell...
Kiadványok jegyzéke:
A„Kassai templomok kalauza – Sprievodca po košických kostoloch“ sorozat kiadványai:
A„Elfelejtett kassaiak - Zabudnutí Košičania“ sorozat kiadványai:
Tematikus katalógusok:
Önálló kiállítások:
Közös kiállítások más társaságokkal:
Hanesz Zoltán