Kassai Magyarok Fóruma

A 2013. decemberi Kassai Kaleidoszkóp tartalomjegyzéke:

Előszó

Kassai szervezetek

A Csermely Kórus és vendégei újévi hangversenye
Huszonegy év
Szakkay József Polgári Társulás
Szent István Polgári Társulás
A Kassai Polgári Klub 2013-as évi tevékenysége
60 éves a kassai magyar tanítási nyelvű óvoda
Kikelet Kassa - Ifjúsági Közösség
ROVÁS Polgári Társulás
TeatRovás

Kassai emlékezések
Balassa Zoltán: X – Apartments
Szaszák György: Az Acéltoll helye a kassai magyar sajtótörténelemben
Kolár Péter: 130 évvel ezelőtt született és 70 éve halt meg Sziklay Ferenc
Gayer Veronika: Kassa sokszínű öröksége
Ötvös Anna: Hol született Márai Sándor?

Irodalom
Rácz Olivér: Emléktáblák
Gyüre Lajos: Őszutó
Máté László: Királykút
Hizsnyai Zoltán: Früstök a füstben
Szaszák György: Csak én hallottam
Szaszák György: Karácsonyfa

Utószó

Előszó

Kedves Olvasó!

A Kassai Kaleidoszkóp idei második számát tartja most a kezében. Ebben a formában vélhetőleg az utolsót. A kiadvány egyes számaiban a legjelentősebb kassai magyar szervezetek kaptak lehetőséget arra, hogy körülírják céljaikat, bemutassák tevékenységüket.

A dokumentarista jellegű tudósítások, beszámolók mellett egy-két irodalmi igényű szöveg is napvilágot látott a publikációban. Remélem, aki figyelmesen átböngészi a Kassai Kaleidoszkóp számait, pontosabb képet tud alkotni a városban elő magyar közösségi életet formáló egyéniségekről, csoportokról, eseményekről és a régmúlt máig ható történéseiről.

Tudom a kirajzolódó kép még így sem teljes, valahol fehér foltok tarkítják, máshol homályos, elnagyolt a látvány. Az sem kizárt, hogy egyes esetekben az önmagukat bemutató szervezetek retusálták a valóságot, s az olvasó elé idillikusan szép királylány lépett a rusnya banya helyett. Fiatalabbnak, szebbnek, frissebbnek mutatkozik a szürke valóság, mely így védekezik a közöny depresszív fojtogatásával szemben. Ez így természetes, ha csak nem hajlik át önámításba, mely elhomályosítja a tisztánlátást, s önirónia hiányában tévutakra vezet.

Kassán a sok magyar szervezet széthúzó feszítésében lassan kialakulóban van egyfajta sajátos együttműködés. Nem mindenki vesz ebben részt, de a többség már felismerte, hogy a kassai magyarok fogyatkozása miatt körültekintően, több hírforrás bevetésével kell szervezni a közösségi eseményeket. A Kassai Kaleidoszkóp keletkezésének egyik leglényegesebb oka az volt, hogy a városban szétszóródott, egymásról gyakran keveset tudó magyarokat megismertessük mások tevékenységével. Mindenki helyet kapott, aki fontosnak tartotta, hogy bemutatkozzon. Alapvető célja volt a kiadványnak, hogy a személyes konfliktusok miatt egymástól eltávolodókat is közelebb hozza, így is tompítva az átkos távolságtartás erejét. Az olvasó eldöntheti, hogy ez mennyire sikerült.

Európa kulturális fővárosának nyüzsgő éve lassan véget ér. Sokan érzik, hogy a kassai magyar közösségnek vérátömlesztésre van szüksége, bár emberi tartalékai fogytán vannak. Az eseményektől zsongó hónapok után egy kis megnyugvásra, elmélkedő erőgyűjtésre kell időt szentelni. Jön a tél, de utána a bezáruló világok ismét nyílnak. A kört tágítani kel, nem szorosabbra vonni. Aki fél a naptól, elolvad, mint hóember a tavaszi napsütésben. Münchausen bárónak, aki saját varkocsánál fogva rántotta ki magát és paripáját a mocsárból, sikerült önmagából erőt merítenie. Csodák még ma is vannak.

Hanesz Zoltán