Kassai Magyarok Fóruma

Kassa magyar múltja és jelene

Négyszemközt Czimbalmosné Molnár Éva magyar főkonzullal


Most, amikor a Kassai Magyar Főkonzulátus épületében egy társalgóasztalnál Czimbalmosné Molnár Éva főkonzul asszonnyal szemközt helyet foglalok, teljes erővel érzem, hogy ennek a helynek még él a szelleme. Kassán 1554-ig ez volt a királyi ház, később a felső-magyarországi főkapitányok székhelye lett. Fejedelmi udvarával lakott benne Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György is, majd jezsuita iskolaként, később egyetemként használták. Itt tanított, – és talán éppen ebben a helységben, ahol most beszélgetni készülünk – lakott Baróti Szabó Dávid papköltő, aki Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal 1787-ben itt alakították meg a Magyar Társaságot, majd adták ki egy évvel később az első magyar irodalmi lapot a Magyar Museumot. Ebből kiindulva, tisztelt Főkonzul Asszony, mindenekelőtt azt kérdezem, ha összevetjük a mi korunkat a nagy triászéval, akkor hogyan látja: Kassa magyarsága akkor volt, vagy most van nehezebb helyzetben?
- Kassa egy csodálatos város, gazdag történelemmel. Aki Kassán jár, azt ennek a történelemnek a szele megérinti. Ha végigsétálunk a Fő utcán, akkor gyönyörű polgári házakat, nemesi palotákat – közöttük a Dessewffy-, a Forgács-, vagy az Andrássy-palotát – és templomokat látunk. A történelmi jelentőségű épületeken még ott vannak a címerek, a monogramok, az emléktáblák. A gótikától az eklektikáig ez a város aránylag jól megőrizte ennek az épített örökségnek a szerkezetét és a hangulatát is. Ha kinézek a konzulátus ablakán én is többnyire arra a valamikori kassai polgárságra gondolok, akik egy másfajta élettel töltötték meg ezt az utcát. Nekem ilyenkor mindig Márai Sándor jut eszembe, aki ezt írta: „Kassa tudta, hogy magyarnak lenni Nyugat és Kelet, Észak és Dél között nemcsak etnográfiai állapot, hanem rang is, nemcsak nyelvi és faji örökség, hanem hivatás és feladat is.“ Úgy vélem: erről akassai magyaroknak sem kellene megfeledkezniük.

- Való igaz, hogy Márai Kassa titkának azt a magyarságot tekintette, akik a betelepülő szászokkal házasodva - a kézművesség és a kereskedelem révén - Európából minden értéket képesek voltak ide fókuszálni és sajátosat alkotni. Tény, hogy a szászok csodálták ezt a magyarságot, de idővel a német nyelv és kultúra mégis annyira megerősödött Kassán, hogy a Kazinczyék által megalakított Magyar Társaság már unikumnak számított. Később, a magyar színjátszás nagyasszonya, Déryné is rácsodálkozott, hogy még Kassa piacán is alig hallani magyar szót…
- Igen, ezek tények, mint ahogy az is, hogy Kazinczyék erős hivatástudattal és szervező munkával képesek voltak Kassát rövid időn belül a magyar irodalom fővárosává tenni. Hasonló gondolkozású társaik néhány évtizeddel később, pontosan 1816-ban pedig már a magyar színjátszás erős bázisát is megteremtették a városban. Ekkor Kassának alig több, mint tizenkétezer lakosa volt. Az 1890-ből származó kimutatás szerint viszont már közel 29 ezren laktak itt, akik 50 százaléka magyar, 33 százaléka szlovák és 13,5 százaléka német volt. 1789-től 1816-ig viszont csak német színháza volt Kassának, de talán éppen ezért még nagyobb jelentősége van annak, hogy 1833-ban Katona József Bánk bánjának – vagyis nemzeti drámánknak – az ősbemutatóját Kassán tartották. Ekkor Kassa már a magyar színjátszás egyik fellegvárának számított. Déryné Széppataki Róza, Katona József plátói szerelme Melinda szerepét játszotta. Itt, Kassán élt 1828 és 1837 között. Miután férjhez ment, Katona József Rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok között címen egy komédiát is írt a kassai társulatnak. Már próbálták a darabot, amikor Déryné rájött, hogy a férfiszíveket megszomorító nőt róla formázta az író, s ezért végül be sem mutatták. Tény, hogy Kassán akkor igen élénk és tartalmas magyar színházi élet alakult ki, ami az egyetemes színháztörténetünknek fontos fejezete.

- Úgy vélem én is, hogy Kassa Dérynétől, Megyeritől kezdve az Egressy fivéreken át egészen a Latabár dinasztiáig – sőt, egészen Páger Antalig – igen sok színésznek erősítette meg a világot jelentő deszkákba vetett hitét. Sajnos a második világháború után az etnikai diszkriminációt deklaráló kassai csehszlovák kormányprogram minden magyar színházi gyökeret elmetszett Kassán. Egészen 1969-ig kellett várni arra, hogy a megmaradt magyarságnak újra legyen színháza itt.
- Részben a „prágai tavasznak”, de mindenekfölött Beke Sándornak köszönhető, hogy a kassai Thália Színház megalakult. Mivel Kassán sem magyar irodalmi, sem magyar képzőművészeti, sem pedig magyar zenei sajtóorgánum, sőt, semmilyen magyar hivatásos művészeti társulat, kulturális intézmény azóta sem jött létre, Kelet-Szlovákiában napjainkban is a kassai Thália Színház tekinthető a magyar művészet és kultúra egyedüli hivatásos őrének. Ez önmagában is természetesen roppantul nagy feladatot ró a színházra és annak igazgatójára. Emellett Kassa magyarsága mára teljesen szórvány helyzetbe került. Az a 6382 (hatezer háromszáznyolcvankét) fő, aki a legutóbbi népszámláláskor magyarnak vallotta magát, ez az összlakosságnak már csak a 2,6 százalékát alkotja. Tíz évvel ezelőtt még olyan aktív egyéniségekkel dolgozhattam itt együtt, mint Csala Kornélia, a Kassai Polgári Klub elnöke, a Magyar Közösségi Ház vezetője, aki értékeket teremtett és mentett. A Márai- és az Esterházy-szobor is az ő kezdeményezéséhez köthető. De elmentek közülük Várady Béla színművész, Máthé János szobrászművész, Galán Géza színművész is. Utóbbi egy ideig szintén Kassán dolgozott. Legutóbb pedig Magyar Feri bácsit búcsúztattuk, aki a cserkészmozgalom újjáalakításáért is sokat tett. Rendkívül művelt, bölcs személyiség volt. Ő is hiányozni fog a kassai magyarok közül.

- Kassa 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa. A Thália Színházat, a Csemadok Kassai Városi Választmányát és a Rovás Polgári Társulást is megdöbbentette, hogy az ajánlataik közül egyetlen magyar projektet sem válogattak be a hivatalos műsorrendbe. Már-már úgy tűnt, hogy nem is lesznek magyar műsorok, de a magyar főkonzulátusnak végül mégis sikerült más belátásra bírni a város döntéshozóit. Milyenek voltak ezek a tárgyalások?
- A kassai magyar szervezetek a város múltjáról, történelméről szerettek volna programokat látni a Kassa - Európa Kulturális Fővárosa 2013 rendezvényei között. Jómagam is hiányolom a városban élő nemzetiségek – magyar, rutén, ukrán, német és zsidó – kultúrájának megjelenítését, hiszen Kassa multikulturális város (volt), s ez a tény nagy szerepet játszott abban, hogy a város elnyerte az Európa Kulturális Főváros címet. Főkonzulátusunk találkozókat kezdeményezett Kassa felső vezetésével, s hosszas egyeztetéseket, tárgyalásokat követően végül megállapodtunk, hogy mely programokkal veszünk részt e jelentős rendezvénysorozatban. Meg kell jegyeznem, hogy Kassa szlovák kulturális intézményei közül a Löffler Béla Múzeum, az Állami Színház, a City TV Alapítvány és a Kelet-szlovákiai Múzeum is nagyon készségesen, jó partnerként viszonyult terveink megvalósításához.

- Elsőként a Löffler Múzeumban a magyarországi kortárs képzőművészetből kaphatott ízelítőt a kassai közönség. Jó volt látni, hogy erre a kiállítás-megnyitóra a szlovák szakma nagy része is kíváncsi volt. Később Kassa Fő utcáján – a rossz idő ellenére is – sok lelkes hallgatója volt a Rackajam koncertjének. A Márai Stúdióban élmény volt jelen lenni a Szemző Tibor kortárs zeneszerző és a Takarmánybázis koncertjén, ahol a kafkai ihletésű zenében az emberi szónak és a képeknek is sajátos jelentőségük volt. A Muzsikás együttes frenetikus koncertjére pedig már nem is fért be mindenki a Thália Színházba. Milyen fontosabb magyar műsorokat láthatunk még a nyár folyamán?
- A kassai Amfiteátrumban lép közönség elé a Magyar Állami Népi Együttes. Európa idei kulturális fővárosának nemzetközi folkfesztiválja, a Cassovia Folkfest a magyar együttes Énekelt hegyek című produkciójával zárul. Ide tervezzük a Ghymes együttes koncertjét és a Benyovszky Móricról szóló táncjátékot a Honvéd Táncegyüttes előadásában augusztus 10-én. A táncjáték zenéjét a Szarka fivérek szerezték. A tánckarban a kassai Železiar Folklór Együttes is közreműködik, sőt az előadásnak lengyel és cseh résztvevői is lesznek. A produkció a Nemzetközi Visegrádi Alap, valamint magyarországi minisztériumok, köztük az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült. A rendezvény védnökei Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Richard Raši, Kassa főpolgármestere. A program 19 órakor, a Ghymes-koncerttel veszi kezdetét, melyet a Benyovszky-táncjáték követ.

- Marad valami még őszre is?
- A Gótikus-út gyöngyszemei programsorozat keretében november 16-án Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy vezényletével a nyíregyházi Pro Musica Leánykar ad hangversenyt a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban. A Szegedi Kortárs Balett pedig a Közép-európai Színházi Fesztiválra jön Kassára, mégpedig a IX. Szimfónia és a Testek filozófiája című darabjaikkal. A felújított Kaszárnyában szeptemberben a Budapest Bár, októberben pedig a Dresch Quartet, valamint a táncegyüttesek közül a Tünet Együttes és a Fehér Ferenc Társulat lép fel. Egy érdekes kiállításra is szeretném még felhívni a figyelmet. A Budapesti Történeti Múzeummal együttműködve a Kelet-szlovákiai Múzeumban mutatjuk be a Párhuzamos történetek címet viselő kiállítást, mely Budapest és Kassa urbanisztikai és építészeti fejlődését kívánja bemutatni a 19. század második felében.
- Ez valóban pazar kínálat, van mire készülnünk. Köszönöm a beszélgetést.

Szaszák György